Vasúti pálya és tartozékai megszüntetése, bontása a vasúti átjárókban

KÖFÁT/60522-1/2024/VHF számú közlemény

A vasútvonalak besorolásáról, a műszaki hatósági engedélyek kiadásáról és a vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséről a jogszabályokban rögzítettek egységes alkalmazása érdekében az alábbi tájékoztatást adom.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1) a) pont szerint „a törvény hatálya a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre (…) terjed ki.”

A Vtv. 2. § 2.1. és 2.13–2.16 pontjai értelmében:

„2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;
2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;
2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;
2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;
2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;”

A Vtv. területi hatálya alapján a törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a kormányrendeletben vagy törvényben nem felsorolt vasútvonalhoz tartozó vasúti pályára, vasúti pálya tartozékaira és vasúti üzemi létesítményekre, mint az országos jelentőségű vasútvonalakéra. A nemzeti vagyonról szóló törvényben, a Vtv. 4. mellékletében, valamint az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben nem meghatározott vasútvonalak egyéb vasútvonalaknak minősülnek.

A Vtv. 10. § (1) 1., 1.3–1.9. pontjai értelmében:

„(1) Műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges
1.    jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények és az azokhoz kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületei – ideértve a trolibusz felsővezetékét is – tekintetében
(…)
1.3. építéséhez,
1.4. átalakításához, korszerűsítéséhez,
1.5. használatbavételéhez,
1.6. ideiglenes használatbavételéhez,
1.7. fennmaradásához,
1.8. megszüntetéséhez, bontásához,
1.9. üzemszünetéhez,”

A Vtv. 10. § (2) bekezdés alapján a műszaki engedélyt a vasúti közlekedési hatóság „az (1) bekezdés 1. és 2. pontja esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben” meghatározott feltételek szerint adja ki.

A Kormány a Vtv. 10. § (2) bekezdésébe foglaltak szerint, a Vtv. 88. § (1) 10. pontja felhatalmazása alapján kiadta a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: VÉpR.) a Vtv. 10. § (1) 1. pontja esetén a műszaki engedély kiadásának feltételeinek meghatározására.

A nemzeti vagyonról szóló törvényből, a Vtv. 4. mellékletéből, valamint az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletből törölt vasútvonal a jogszabályból való kivezetéssel nem minősül megszüntetettnek, annak megszüntetéséhez, bontásához – beleérve a részleges bontást és az ideiglenes megszüntetést is – a Vtv. 10. § (1) bekezdés alapján műszaki engedély szükséges.

Vasúti pályának minősülnek a Vtv. 2. § 2.21. pontja és a 2. számú melléklet 1–6. pontjai alapján a pályatest, az alépítmény, az útátjárók – beleértve a közúti forgalom biztonságát szolgáló berendezéseket –, a felépítmény – különösen: sínek, vezetősínek; keresztaljak, kapcsolószerek, ágyazat, kitérők. Vasúti pálya tartozékának minősülnek a Vtv. 2. § 2.22. pontja és a 2. számú melléklet 7–9. pontjai alapján a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak).

A Vtv. 10. § (1) bekezdésébe foglalt műszaki engedélyt a vasúti közlekedési hatóság a Vtv. 10. § (2) bekezdésbe foglaltak szerint a VÉpR-ben meghatározott feltételek szerint adja ki. A vasúti közlekedési hatóság a Vtv. 88. § (1) 1. pontja felhatalmazása alapján kiadott, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 382/2016. Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdése alapján a közlekedésért felelős miniszter. 2022. december 1-jétől a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 182/2022. Korm. rendelet) 95. § 8. pontja alapján a közlekedésért felelős miniszter az építési és közlekedési miniszter.

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: 20/1984. KM rendelet) Magyarország Alaptörvénye T) cikk (2) bekezdése értelmében a Vtv-től és a VÉpR-től alacsonyabb szintű jogszabálynak minősül.

A 20/1984. KM rendelet mellékletét képző Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (a továbbiakban: FMSZ) VIII. fejezet 29.5. pontja tartalmazza a vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésére vonatkozó szabályozást, amit a 3. § (1) f) pont alapján a 382/2016. Korm. rendelet 2. § (3) 14. pont szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal, mint közlekedési hatóság engedélyez.

Az FMSZ VIII. fejezet 29.5. pontjába foglaltak alapján vasúti átjáró hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a „biztosítást a közúti jelzések eltávolításával meg kell szüntetni, továbbá a vasúti közlekedés lehetőségét mindkét oldalon a vágányra helyezett, közútról is jól látható eszköz – így különösen földkúp, betontömb, betonaljakból kialakított vágánylezárás – alkalmazásával ki kell zárni.” A közúti jelzések eltávolítása tekintetében megállapítom, hogy az említett KM rendelet alapján nem lehet sorompók, fénysorompók bontását engedélyezni, elrendelni. A vasúti pálya és tartozékai bontása, átalakítása esetén Vtv. 10. § (2) alapján a vasúti közlekedési hatóság a VÉpR-ben meghatározott feltételek szerinti vasúti műszaki engedélye szükséges, a sorompó és fénysorompó bontása esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak nincs hatásköre.

A 20/1984. KM rendelet nem terjed ki a vasúti átjáróban a vasúti pálya elbontására a vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetése esetén, ezért az erre irányuló eljárás során a fővárosi és vármegyei kormányhivatal hatáskörük hiányában nem engedélyezhetik, nem rendelhetik el a vasúti felépítmény – különösen a sín – elbontását. Az bontást, megszüntetést a Vtv. 10. § (2) alapján a VÉpR-ben meghatározott feltételek szerint a vasúti közlekedési hatóság engedélyezi.

A VÉpR. 28. § (3) bekezdésbe foglaltak értelmében országos jelentőségű vasútvonalak esetében a vasúti pálya, annak tartozékai és vasúti üzemi létesítmények megszüntetése, bontása nem engedélyezhető a törvénybe vagy kormányrendeletbe foglalt felsorolás módosításáig.

A vasúti közlekedési hatóság műszaki engedélye nélkül elvégzett építés, átalakítás, bontás vagy megszüntetés – különösen fénysorompó, sorompó, útátjáróból vasúti felépítmény elbontása – esetén a vasúti közlekedési hatóság a Vtv. 81. § (5) bekezdés, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdés alapján bírságot szabhat ki, ami a Vtv. 81. § (6a) a) pont alapján jogsértésenként 50 millió forintig terjedhet.

A Vtv. 11. § (8) bekezdés értelmében a „pályahálózat-működtető felel az általa működtetett vasúti pályahálózat működtetéséért, üzemeltetésért, ezen belül a karbantartásáért és a felújításáért, valamint pályaműködtetési szerződésben vagy a fejlesztés finanszírozását biztosító támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerinti fejlesztésért.” A vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetése esetén elhelyezett vasúti közlekedés lehetőségét kizáró eszköz alkalmazásával vagy az útátjáróból – a Vtv. 10. § (1) bekezdésbe foglalt műszaki engedély megléte mellett – elbontott vasúti pálya esetén a vasúti pálya részben vagy egészében bejárhatatlanná válik, ami ellehetetleníti a pályahálózat-működtetőt a fenti kötelessége teljesítésében. Az ellehetetlenülés miatt indokolt a vasúti pálya egy részére vagy egészére a Vtv. 10. § (1) 1.9. pont szerinti üzemszüneti engedély megkérése.